Az Európai Bizottság több mint 10 milliárd euró (mintegy 3200 milliárd forint) értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében - közölte az uniós bizottság kedden.
Gyakran nem tájékoztatják egyértelműen a fogyasztókat az árakról és az engedményekről az internetes vásárlások során, a vizsgált webshopok 60 százalékánál szabálytalanságokra derült fény - közölte az Európai Bizottság pénteken.
Újabb 97 millió eurót bocsát az Európai Bizottság az ELENA program rendelkezésére, amellyel lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítését kívánják támogatni.
Részleges politikai megállapodásra jutottak az uniós intézmények az Európai Védelmi Alapról, amelynek létrehozására még 2016-ban tett javaslatot az Európai Bizottság elnöke és azóta zajlott az előkészítése az egyébként 2020 után 13 milliárd eurósra javasolt alapnak. Az eszköz egy innovatív és versenyképes védelmi ipari bázis kialakítását hivatott támogatni, és hozzájárul az EU stratégiai autonómiájához, de lényeges, hogy a most megszületett alkut formálisan még el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is - hívja fel a figyelmet a Bizottság közleménye.
Jóváhagyta a horvát parlament szerdán az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvény módosítását, amely szerint a horvát állam eláll kivételes jogaitól az olajvállalatban.
2014 és 2018 között 8 milliárd euró értékben 7000 egészségügyhöz kapcsolódó fejlesztési projekt valósult meg uniós forrásból - hangzott el kohéziós politika egészségügyi befektetéseiről tartott bizottsági eseményen. A brüsszeli rendezvényen Corina Cretu és Vytenis Andriukaitis EU-biztosok összefoglalták az eddigi eredményeket és a további terveket ezen a területen. Hangsúlyozták: az uniós társadalmak alappillére a jólét, ami a jól működő egészségügyi rendszer nélkül elképzelhetetlen. A konferencián bemutattak egy jól működő, országokon átívelő egészségügyi projektet, ami javítja az egészségügyi ellátás minőségét.
Mivel továbbra is bizonytalan, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépési megállapodását elfogadja-e a brit parlament, reális az esélye a megállapodás nélküli kizuhanás forgatókönyvének március 30-án, ezért ma az Európai Bizottság az uniós cégek számára vám- és áfaügyi felkészítő anyagot adott ki a felkészülés segítése érdekében.
Miután a Népszavának azt jelezte múlt héten az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hogy az Elios-os közvilágítási fejlesztéseken felül "Magyarország számos egyéb tételt sem fog elszámolni az Európai Bizottsággal", ma azt írja a 24.hu, hogy információi szerint ez két projektre is biztosan igaz. Ezekkel kezdettől fogva problémái voltak a brüsszeli testületnek és együtt 9,8 milliárd forintnyi terhet jelentenek a magyar adófizetőknek az EU költségvetése helyett, mivel a magyar hatóságok nem nyújtották be ezeket a problémásnak ítélt számlákat a brüsszeli elszámolásba.
Az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel úgy döntött szerdán, hogy nem csökkenhetnek a 2021-2027-es uniós költségvetésben a felzárkóztatási és agrártámogatások a mostani ciklushoz képest 2018-as árak mellett. Ez elsőre mindenképpen biztató fejleménynek tűnik, hiszen ez az EP hivatalos álláspontja az uniós költségvetés főbb alapjairól egy együttdöntési eljárásban és így a remény szerint Magyarország elkerülheti a 2020 utáni ciklusban a masszív, akár 24%-os vágást. A helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű és a reális kilátás megítélésünk szerint egyelőre az, hogy sajnos mindenképpen lesz valamekkora vágás a felzárkóztatási és agrárforrásoknál 2020 után, de remélhetőleg jóval kisebb, mint 24%.
Az összes uniós pénzt sikerült lehívnia Magyarországnak az előző ciklus KEOP-keretéből azokra a projektekre, ahol nem volt vita a kormány és az Európai Bizottság között - válaszolta az Innovációs és Technológiai Minisztérium a hvg.hu kérdésére, amiből az következik, hogy kivették a magyar hatóságok az OLAF és a Bizottság által vitatott Elios közvilágításfejlesztési projektek számláit az uniós elszámolásból. Ez tehát azt jelenti, hogy a mintegy 13 milliárd forintnyi fejlesztést az EU költségvetése helyett végül a magyar adófizetők állták.
El kell hitetni az alsóházi képviselőkkel, hogy ha nem szavazzák meg a módosított Brexit-megállapodást március végéig, akkor nagyon hosszú időre kitolhatjuk a brit kilépést az EU-ból - ezt mondta egy brüsszeli bárban hétfő este egy magánbeszélgetés során Olly Robbins, a brit kormány Brexit főtárgyalója, az ITV riportere pedig fültanúja volt mindennek és meg is írta. Szerdán Theresa May kormányfő a parlamentben cáfolta, hogy a Brexit halasztására készülnének.
"Döntő szakaszukban" járnak a Brexit-megállapodás északír-ír tartalékmegoldásával kapcsolatos tárgyalások és a jelenlegi helyzetben "mindenkinek meg kell őriznie higgadtságát", mert időre van még szükség a Brüsszellel folytatott egyeztetéseken - lényegében ezt kérte a mai brit alsóházi felszólalása során Theresa May kormányfő a képviselőktől. Ez alig burkolt jelzés arra, hogy valójában taktikai-pszichológiai játékot űz az Európai Bizottsággal, hogy hátha enged valamiben az utolsó pillanatban a brüsszeli testület és addig is arra kéri a képviselőket, hogy ne korlátozzák be a manőverezési képességét az e heti módosító indítványokkal. Ennek hátteréről bővebben:
Nagyon úgy tűnik, hogy mind a brit ellenzéki Munkáspárt, mind az Európai Unió a permanens vámunióban maradás felé tolná a brit kormányfőt, hogy a patthelyzetből ki tudjon jönni, de egyelőre Theresa May pártpolitikai okok és üzleti megfontolások miatt nem akar ebbe az irányba menni.
Az előttünk álló hét ismét kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy milyen irányt vesz a Brexit-história, hiszen szerdán Theresa May brit kormányfő bemutatja a parlamentnek a tervét, és erről, illetve a módosító indítványoktól csütörtökön szavaznak is a képviselők. A procedúra akár úgy is alakulhat, hogy beszorítja a parlament Mayt abba az irányba: ha két héten belül nincs elfogadott Brexit-megállapodás, akkor halasszák el a március 29-re tervezett brit kilépést. Ez nyilván fájna a kormánypárt keményvonalas Brexit-táborának is, így még az sem kizárt, hogy végül beállnak May mögé és rábólintanak arra a tervre, amit eddig hevesen elleneztek. Az alapeseti forgatókönyv azonban mégiscsak az, hogy a Brexit végső formája és bekövetkezési dátuma most sem derül ki teljesen, így az igazi izgalmak március végére maradnak.
Rendkívüli, más iparágak életében ritkán látott beavatkozás élesedett február 9-én a gyógyszeripar számára az egész Európai Unióban, két tagállam kivételével. Elérkezett a február 9-i nap, amikor életbe lépett a szerializációról szóló rendelet, amit az Európai Unió a hamis gyógyszerek elleni küzdelem érdekében vet be. Ennek köszönhetően a gyógyszerek végig ellenőrzött módon jutnak el a gyártóktól a betegekig. Az érem másik oldala, hogy Magyarországon a zárt ellátási rendszerben még nem fordult elő hamisított készítmény és a hazai szereplőkre plusz terhet hárít.
A három hónappal ezelőtt mondott 1,9%-ról ma 1,3%-ra vágta az eurózóna idei GDP-növekedési előrejelzését az Európai Bizottság főként a német, holland és olasz prognózisának határozott rontása miatt. Ez szokatlanul nagy előrejelzés-módosítás ilyen rövid idő alatt és jól visszatükrözi azt, hogy az utóbbi hónapok konjunktúra-adatai határozott romlást jeleztek részben a kereskedelmi háborús feszültségek, részben az olajárak ugrása, részben pedig a Brexit tartós bizonytalanságot okozó hatásai miatt. Az olasz gazdaság nőhet idén az összes tagállam közül a leglassabban, mindössze 0,2%-kal, ami újabb költségvetési kihívás elé állíthatja a koalíciós kormányt, egyúttal pedig a piacokon máris újra erősödött az olasz államadóssággal kapcsolatos aggodalom. A magyarországi előrejelzésekről külön cikkünk:
Bár 3,2%-ról 3,4%-ra javította az idei GDP-növekedésre adott előrejelzését az Európai Bizottság, de még a ma közzétett téli előrejelzés is jócskán elmarad a magyar kormány 3,9%-os hivatalos növekedési prognózisától. A brüsszeli testület szerint idén és jövőre is 3% körül ragadhat a magyar infláció, mert nemcsak felfelé, hanem lefelé ható tényezők is azonosíthatók. Ezek egyike az olajárak csökkenése, a másik pedig az, hogy jövőre még tovább lassulhat a magyar GDP-növekedés 2,6%-ra. Az eurózónára és az egész EU-ra adott részletes előrejelzésekről külön cikkünk:
Az Európai Bizottság rövidesen leszállítja az olasz gazdaság idei növekedésére vonatkozó prognózisát.
Az extrém magas tavaly év végi brüsszeli EU-s átutalások után januárban alig kaptak pénzt a magyar hatóságok, de ezzel együtt az itthoni céges pályázók mégis hatalmas lehetőségek előtt állnak idén, hiszen még mindig rengeteg EU-forrás vár elosztásra. A Portfolio vizsgálata szerint ugyanis "hiába" döntöttek már a 7 évre járó keretösszeg 98%-áról, ezek jelentős része "visszahullhat" az elmúlt évek masszív ár- és béremelkedése miatt és így több százmilliárd forintnyi felszabaduló keretet kell majd újra elosztani.
A diplomáciában példátlan keménységgel támadta meg a múlt pénteki EU-tanácsi ülésen a német nagykövet a magyart amiatt, mert utóbbi továbbra is akadályt gördített az EU és az Arab Liga között készülő megállapodás megkötése elé egy migrációs utalásra hivatkozva - írja a 444.hu a megszerzett jegyzőkönyv szövege alapján. A német nagykövet fenyegetése szerint ezt a lépést nem fogják elfelejteni akkor, amikor majd a 2020 utáni EU-s költségvetés kereteiről és a kifizetéseknek a jogállamisági feltételrendszerrel való összekötéséről tárgyalnak. A Portfolio megítélése szerint az ügy azért is fontos, mert vannak arra utaló jelek, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetés végső elfogadása és így a jogállamisági kritériumokról a döntés végülis a 2020 második felében esedékes német EU-elnökség idején születik meg. Ha viszont nem is húzódik addig az ügy, a német befolyás akkor is kellemetlen helyzethez vezethet Magyarország számára a 2020 utáni EU-pénzek terén.
A nap végére előkerültek az eladók.
Van, aki új világjárványtól tart.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
Ez nagyot szólhat - ha tényleg működik.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
